A tantárgy célja az Európai Unió élelmiszer-politikájában meghatározó szerepű kockázat-elemzési rendszer egyes elemeinek, egymásra épülésének megismertetése a hallgatókkal. A tárgyalandó főbb témakörök az alábbiak: a kockázat-elemzés rendszerének létrejötte, jelentősége, a rendszer egyes elemei, a kockázat-becslés, azon belül a veszély meghatározása, értékelése, a veszélynek való kitettség vizsgálata, a kockázat-becslés és a kockázat-kezelés kapcsolata, szétválasztása ill. egymásra épülése a tudományos bizonytalanság mértékének függvényében, a kockázat-kezelés lépései és kapcsolata a kockázat-becsléssel, a kockázat-kezelés során figyelembe vett egyéb jogi és szocio- ökonómiai döntési tényezők, a kockázat-kommunikáció szerepe és lehetőségei, a kockázat¬észlelés és annak vizsgálata valamint a nemzetközi szervezetek, az EU és a tagállamok hatósági és szakmai szervezeteinek feladatai a kockázat-elemzés területén. 

Kötelező irodalom: 

  1. Szeitzné (2008) Élelmiszer-biztonsági helyzetelemzés és kockázatértékelés, Agroinform Kiadó, Budapest.                   
  2. Bánáti, D., Lakner, Z. & N. Vajdai, T. (2003) Az élelmiszer-biztonság megítélése és a magyar fogyasztók kockázat-észlelése. Élelmiszer-biztonsági Közlemények I. kötet. Környezet és Fejlődés Kiadó, Budapest. 

Ajánlott irodalom:

  1. Ernyei, Gy., Bánáti, D. & Sipos, L. (2006) Élelmiszer-biztonsági menedzsment. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 
  2. Hajdu, I. & Bánáti, D. (2002) Élelmiszerjog (egyetemi jegyzet). Szent István Egyetem, Budapest.

A tananyag számonkérésére a helyzet normalizálódása után írásbeli vizsga keretén belül kerül sor.