A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal az alapvető társadalomelméleti kérdéseket, törvényszerűségeket és gondolkodókat, valamint kiemelni néhány művet. Lényeges annak a szociológiatörténeti vonulatnak az áttekintése, amely a XIX-XX. századi szociológiaelméletek alapján körvonalazható amerikai és európai, valamint magyar releváns elméleteket vonultatja fel. A kurzus az elméletek tárgyalása mellett hangsúlyt fektet a hallgatók saját tevékenységére is, amelyek keretében szemelvényeket kell olvasniuk különféle elméletekről, illetve azok mai társadalomra vonatkozó adaptációjáról.
Témakör | Tananyag (Elmélet) Gyakorlat: Ehhez kapcsolódó ajánlott olvasmányok olvasása és szeminárium keretében történő átbeszélése | |
1 | Társadalomelméleti megközelítés | A társadalomelméletek történelmi aspektusa |
2 | Viselkedéselmélet | Elméleti háttér és módszertani szempontok |
3 | Cselekvéselmélet és rendszerelmélet | Talcott Parsons a cselekvés strukturális-funkcionalista felfogása és az AGIL paradigma |
4 | Szimbolikus interakcionizmus | G. Herbert Mead elmélete és társadalmi szemlélete |
5 | Társadalomelmélet – Robert K Merton | Társadalmi és kulturális struktúra |
6 | Társadalomelmélet - Robert K Merton | Tudásszociológia és tömegkomunikáció |
7 | Magyar társadalomelmélet | Erdei Ferenc főbb elméleti tézisei |
8 | Magyar társadalomelmélet | Ferge-Szelényi-Konrád-Kolosi elméleti és kutatási eredményei |
9 | A szociális rendszer | Niklas Luhman elméleti háttér és megismerési érdek |
10 | Kritikai elmélet | Jürgen Habermas kritikai filozófiai megközelítése |
11 | Bourdieu és a tőke | Bourdieu elméleti megközelítése háromdimenziós szerkezetelmélete |
12 | Információs társadalom és a posztmodern | Elméleti és fogalmi megközelítés több aspektusból Becktől Castellsig |
13 | Devianciaelméletek | Merton és Durkheim anómiaelméletei, a deviancia társadalmi jellemzői |
14 | Médiaszociológia | George Gerbner főbb elméleti megközelítései |
15 | Összefoglaló | Az elméletek közötti összefüggések |
Írásbeli vizsga 3 kifejtendő társadalomelméleti krédésben. Jeles: kifogástalan és szerteágazó ismeret az adott kérdésben, összefüggések ismerete. Jó: Tájékozottság az adott témában, egy-egy részismeret összefüggésekről. Közepes: Részbeni ismeretek és tájékozottság fontosabb kérdésekről a témában. Elégséges: Minimális tájékozottság és ismeretek részleges tudása az adott témában.
Kötelező irodalom:
Szociológiaelmélet (szerk. Julius Morel et al) Osiris, Bp., 2004.
Ajánlott:
Bugovics Zoltán: Társadalom, identitás területfejlesztés
Bugovics Zoltán: Társak és társadalmak Universitas Kht., Győr, 2005
- Teacher: Zoltán Bugovics